2008. szeptember 23., kedd

Never give up sickness

Az életben vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzi az ember hogy nem bírja tovább...
Ilyenkor mentálisan felül kell kerekedni önmagunkon és tovább csinálni, nem szabad meghátrálni, példának okáért itt van az hogy fikázzák a vespánkat, nekünk muszály továbbra is rendületlenül kitartanunk, mert ezt követeli meg a becsület és nem szabad feladnunk nézeteinket mások kedvéért. Persze vannak az életben komolyabb és fontosabb dolgok is mint például a munkahelyi barátságok kialakulása. Ez nem egy könnyű folyamat hiszen az ember meglehetősen elfoglalt tud lenni és ritkán van lehetősége a kapcsolatépítésre. Ha az ember ügyes és több szünetet akar akkor azt javasolnám hogy csatlakozzon a dohányosok táborába, mivel nekik jár az a bizonyos privilégium hogy a tüdejük és önmaguk roncoslása mellett még szocializálódhatnak is, tehát nekik sokkal könnyebb kialakítaniuk a munkahelyi kapcsolataikat ennyi hiába ragozzuk. Jómagam inkább az egészséges szocializálódás mellett tettem le a voksomat ami meg is látszott a vízfogyasztáson de nem szerencsére mások is csatlakoztak a dohány ellenes mozgalomhoz. Igyekeztem megtalálni a számomra érdekes és kedves személyeket persze azért a bókokat mellőzve próbáltam mindinkább szóbaelegyedni velük. Eleinte nem volt könnyű újoncként egy már összeállt csapatba beilleszkedni de a kitartás meghozta a gyümölcsét és az órákon át tartó msnezés :) Nem gondoltam hogy észrevesz, vagy talán mégis? de most már muszály innom egy kis vizet mert egészen megszomlyaztam, aki akar csatlakozzon....:)

Nincsenek megjegyzések: